Lehet olvasni arról, hogy a sportolásnak az egészségre gyakorolt hatása nem teljesen egyértelmű, mert ha olyan génjeink vannak, akkor edzhetünk bármennyit, nem csökkentjük egyes (pl. eddig bizonyosan ide sorolt keringési rendellenességekkel járó) betegségek kockázatát. Viszont az egyéb pozitív hatások vitathatatlanok.

Én a sportolás híve vagyok, ha tehetem mozgok valamit, ha nem mást, rúgom a bőrt a fiúkkal. Persze vannak egész ideológiai hátteret adó irányzatok is, mint a teljes életmódot meghatározó fitness-, vagy a "sörösüveg emelés - kődobálás - autóborogatás - rendőr elől futás - könnygáznyelés" öttusa klubok. Nem ezekről írok, hanem a valódi tömegsport és a versenysport kapcsolatáról.

Elképesztő a maoi versenysport állapota. Voltam olyan evezős edzésen, ahol az edzőterem, öltöző és zuhanyzó állapota a Stalker jeleneteire emlékeztetett. Szerencsére csak erőnléti edzésre kellett menni télen, de tudtam, hogy olimpikonok fordulnak meg itt. 

Azóta kiöregedtem, de megpróbáltam egy-két éve visszamenni edzeni. Mivel ez is versenysportág, nem fogadott egyetlen közeli egyesület sem, mert csak versenyzők járhatnak le. Pedig még nem vagyok nagyon rossz állapotban, bármikor megküzdök akár egy csapat molylepkével is (erre pont a napokban volt példa), de versenyre már tényleg nem mernék benevezni. De ők csak versenyzőkre kapnak pénzt az államtól.  Aki csak gyakorolni akarja, annak még akkor sincs lehetősége, ha fizetne érte. Szóval maradtak a szokásos lehetőségek.

Bpen futni szörnyű, a levegő szennyezett és a parkok állapota is botrányos. A szigeti futópálya lerohadt. Én a Normafához jártam végül, ami inkább kirándulóhely, ezért egyértelmű, hogy utána szaunázni, lazítani, zuhanyozni nincs lehetőség. A biciklizés extrémsport a városban, focizni gyepen villanyfénynél nincs lehetőség, kosárpályák alig vannak, uszodába csak akkor tud bejutni az ember, ha ott éppen nincsenek edzések.

Hogy működik ez külföldön? Az emberek Mon azért élnek nagyvárosban, hogy több lehetőségük legyen. Én kisvárosban lakom, és nem Mon.

Van 3 uszoda a közelünkben, napközben 5-6 órán keresztül, reggel és este egész végig használható, a versenysportolók fogalmam sincs hol vannak. A gyerekeknek van kijelölt zóna, ahol ugrálhatnak a vízbe, a kicsiknek van pancsoló.

Az egész városban vigyáznak a biciklisekre. A múltkor történt baleset, amiről címlapon írtak a helyi lapok, és arról is, hogy jobban kell vigyázni. A városközti úton néha külön bicikliút van, de ha nincs, akkor sem veszélyeztetik/sodorják a kerekeseket az autósok: max. 1 percig lassabban mennek és megvárják, míg nagy ívben ki tudják kerülni, itt a KRESZ védi a gyengébbet.

Az úton gyakran látni lovasokat, akikre ugyancsak vigyáznak.

Az uszodákon kívül vagy 5 tornacsarnok van 2-4 km-en belül, ahol lehet edzésekre járni a Tai Chitól, a kosár- és tollaslabdán át a karatéig. Természetesen a szokásos ezerféle női fitness változatok is léteznek. 4 normális méretű, nyilvános focipályára látok rá a közelben. Ezekhez öltözők, zuhanyzók és világítás is van. Van egy 9 lyukas golfpálya, körülötte futópálya, kutyafuttató. Persze elszórva teniszpályákat is talál az ember.

Némelyik sportcentrum mellett van extrémpálya a BMX/kori/gördeszkásoknak félcsövekkel, ugratókkal, rámpákkal.

Tornaterem (értsd: gyűrű, nyújtó stb.) használatra is van lehetőség, mindig van felügyelet és segítség, mert ezek veszélyesek és ezt otthon lehetetlen lenne gyakorolni.

Nézzük meg a hozzáállást is. Egy 30-hoz közelítő nő belekezdhet és lejárhat boxolni, bár sohasem csinálta - a helyi klub örömmel fogadta.

A gyerekeket az iskolai testnevelés órán meglátogatja a közeli profi fociklub edzője és meghívja őket a stadionba egy edzésre. A gyerekek olyan sztárokkal fociznak itt pár tíz percet, akiket a sportlapok címlapján láthatnak. Ez jó a klubnak, mert rajongókat szereznek, akik ki fognak járni a meccsekre; másrészt az ügyes gyerekekre (nemcsak fiúkra) lecsapnak a korosztályos edzők is.

Az iskola nem egykor végződik, hanem három után, viszont délben a gyerekek egy órát sportolnak szabad levegőn - jó ez a tanaraknak is, mert nem ugrabugrálnak a srácok, hanem tudnak figyelni. Ha valaki valamilyen sportvizsgán átmegy, akkor az iskola előtt kitüntetik - a gyerekek vonzódnak a kitüntetésekhez, hát ezzel is motiválják őket.

A szomszédos kisvárosok iskolái között sportesemények vannak. A gyerekek akkora lendülettel készülnek erre, mint a maoi falusi kocsmákban a szüreti késelésre.

A városon átmenő profi bicikliverseny napján vannak kategóriánkénti versenyek, pár kilométeres a gyerekeknek, de akár profik távjára is benevezhet, aki bele mer vágni.

Itt ér össze a versenysport a tömegsporttal. Érdemes lenne megnézni az olimpikon, és rendszeresen sportolók számának arányát országonként. Mindenesetre a lehetőségek száma elképesztően alacsony Mon.