Jó kis hiszti volt a Homáron, hogy lesz Starbucks kávézó Bp-en. Volt aki sznobizmusról, volt aki az árakról írt, volt aki védte. (És van, aki okosan írt róla)

Elmondom, hogy én azért szeretem, mert 20 évig mindenki értetlenül nézte, amint reggelente valami furcsa löttyöt iszom. És amikor életemben először Starbucksban jártam, rádöbbentem, hogy amit én a saját ízlésemnek megfelelő italnak kitaláltam gyerekkoromban, azt Chai Latténak hívják - és jobb receptjük van, mint amit én tudok készíteni.

Bizonyára érthetetlen ez Bp-en: igenis kellenek olyan helyek, ahol a rohanásban meg tud állni az ember és egyenletesen jó minőségű kávét-teát kap. Ha Bécsben, Párizsban, Londonban vagy a Távol-Keleten betérsz ide, pontosan tudhatod, hogy mit fogsz kapni. Nekem megfelelő a minősége és szeretem néhány terméküket. Van olyan, hogy vágysz egy ízre? Ha már a füleden jön ki a helyi konyha ízei az utazás alatt, és pont arra vágysz - miért ne vennél valami megszokottat?

Viszont az átlag magyar kávézóktól eltérően nem kockázatos a minőség. Itt ismerik a különbséget a mocha, cappuccino, latte, esspresso között. Bizonyára van jobb minőségű kávé Bp-en. A kérdés csak az, hogy a sok borzalmas hely között hogyan találja meg az ember, ha idegen? Egy-két rossz tapasztalat után marad a bejáratott név, minőség és ár.

Senki, akit ismerek, nem Starbucks függő. Ha Costa, Nero vagy valami helyi kávézó jön szembe, és egy rövid kávézásra-beszélgetésre az is megfelel. Tehát az is őrült, aki azért utazik valahová, hogy Starbucksban igyon. Ez pont fordítva van: azért iszik ott, mert amikor kévázna, az jön szembe. New Yorkban nehéz úgy körbenézni, hogy ne lenne látótávolságban egy.

Aztán ott van az ára. Komolyan utána számol akkor, ha kb. 5 percnyi keresetéről van szó? Mert nagyjából az amerikai középosztály esetében erről van szó. Tovább iszom, mint amennyi ideig keresném rá a pénzt.

Az egész hozzáállás olyan mint, amikor a McDonalds jött be Mo-ra. Sorban álltak az emberek, hogy ehessenek belőle. Volt aki randevút szervezett oda, volt aki születésnapot. Valaki a kapitalizmus szemetét látta benne, mások a szabadság szelét. Mostanra pont oda tartozik, mint a világon mindenütt. Egy gyorskajálda, annak megfelelő minőség és oda tartozó fogyasztókkal. Ha elmész egy kisvárosba és van 15 perced ebédelni egy tárgyalás előtt, akkor pont megfelel. Nem a pacalt fogod enni a helyi kiskocsmában, és nem is egy luxus étteremben foglalsz asztalt. Tudod mit fogsz kapni, de sem büszkeség, sem szégyen nem jár át. Fizetsz, gyorsan eszel és kész.

A Starbucks sem több, sem kevesebb. Egy gyorskávézó lánc.