(Nem érdekel a politika!)

A globális felmelegedés itt van. Sokáig tagadta sok szakértő, de az egyre több meleg rekord meggyőz minket arról, hogy a bőrünknek higgyünk, ne a meteorológusoknak. Mo egyébként is a mérsékelt égövhöz tartozik, aminek eredményeképpen nyáron mocsok meleg van, télen mocsok hideg. Azt költöztetném ide, aki ezt mérsékeltnek tartja.

Tudom-tudom, éltem Skandináviában, ahol valódi tél van, de nyáron akkor sem haldokoltunk partra vetett halként a melegtől. Dél-Ázsiában megtapasztaltam a valódi párás-forróságot, de ott meg a "tél" (hehehe) elviselhető.

De Mon eljött a nyár, és ahogy azt sejteni lehetett senki sem számított arra, hogy itt meleg lesz. Erre az országra még az évszakok is váratlanul esnek rá, nincs idő felkészülni semmire. Hatalmas hőség volt a héten - gyerekkoromban még hőségriadó volt ilyen időben, azóta a társadalmi törődés feljebb emelte a határt. Legalább a törvények követik a klímaváltozást...

Bécsben kellett pár órát töltenem az ottani Ludwig múzeum környékén és meglepődve vettem észre, hogy a szökőkutakat a gyerekek használják. Arra, amire való, fröcsöltek, sikoltoztak, fogócskáztak. Mit is tennének a szülők, ha nem mehetnek vízpartra - hagyják a kicsiket, hogy lehűtsék magukat.

A felnőttek is bele-bele sétáltak felgyűrt nadrágokkal, többen átülve a szomszédos kávézókból italukat hörpölgetve letelepedtek a szélén és áztatták a lábukat. Az elviselhetetlen forróságból kellemes nyári nap lett. Mindez egy kulturális negyed kellős közepén - mert oda is emberek járnak, akiknek nyáron melegük van.

A Belvedere előtti szovjet-orosz emlékmű előtti szökőkút impozáns vízsugara alá már kevesebben és inkább felnőttek merészkedtek, de a szélén ugyancsak sokan hűsöltek. 

De bárhová is vetett az életem a szökőkutakat a forróságban mindenütt használták. Persze azok a városok nem olyan Világvárosok mint Bp, ahol ha egy köztéren fát ültetnek kivonul a híradó, hogy ökotudatos zöld város lettünk.

A világ más részein, amit hőség sújt rendszeresen, kis utcákban a lehűlést szolgáló vizes terek vannak. Kevesebb a hőségbe belehaló öreg, kevesebb a nyűgös gyerek, kevesebb az idegesen futkosó polgár, aki sötét öltönyben kell megjelenjen. Mert Londonban le lehet heverni a fűre öltönyben is, Bp-en ezzel az akcióval kutyaürülék kenetmintát gyűjtenénk.

Persze, kevesebb a bőrbeteg hajléktalan és a mosdatlan ember is. De ez meg szociális kérdés, amire mindig jön a válasz, hogy pénzkérdés.

A lakható város is pénzkérdés, nálunk is futnak önkormányzati projektek, beruházások olyan nyomorult kis szinten, hogy hónapokig vitatkoznak egy köztéri szobron, létrehozzák, majd hagyják szétrohadni. Ilyen például a Móricz Zsigmond körtéren a meleg-kövek, aminek az alapélménye, hogy télen egy ölelésre felmelegedik az ember. Barátságos, kedves ötlet. Néhány év alatt sikerült is létrehozni, addigra a metróépítés miatt a tér bombatölcsér kiállítóhely lett. Arról nem is beszélve, hogy az ölelés helyett telente hajléktalanok melegedtek mellette - ahogy a nyomor magára ránt egy teljes várost.

De vannak szökőkutaink nekünk is. Itt van mindjárt a turista célpont Városliget. A 35 fokos melegben jó lenne kicsit lehűlni. Körülötte kutyaszar, az rendben, az Hungarikum. Kopott nyomorult kövek. Há' meee ááántik dáráb...

A víz annyi amennyit az eső szórt bele, a döglött galamb és a belőle falatozó organizmusok igazi ökoparkká alakítják a helyet.

Vagy itt van egy új hely, a MOM park. Ötletes, modern képzőművészeti alkotás. Előtte a bokáig érő kis medencét az Isten is gyerekek pancsolására teremtette. Abban nincs semmi nóvum, de a felhevült srácok talán jól éreznék magukat. Ha nem kezelnék bőrirritáló vegyszerrel a vizet, már amikor van benne. 

Kedves Mo, kérlek mondd el nekem, mire való egy szökőkút?

- Arra szerinted nem, hogy nyáron lehűtsük magunkat benne.

- Arra is csak korlátozottan alkalmas, hogy gyönyörködtessen. Ha 35 fokban ezt nézegetném, akkor hamar hőgutát kapnék,  és ahhoz a környéküket is rendben kéne tartani.

- Talán arra, hogy télen víztelenítsük és nylonnal letakarva, szomorúan álljon?

Tehát se nyáron nem használható, sem télen. Akkor meg minek? Na, ez a pénzkérdés!