(Nem érdekel a politika!)

A család gyerekei körében volt szerencsém a hétvégét tölteni.
Ugyanis jön a síszünet.  Ez több szempontból is vicces.

Egyrészt Magyarországon ilyenkor általában nincsen hó. Az átlag hőmérséklet 0 fok felett van február végén, a csapadék mennyiség meg vagy 20mm. A kettőt összeadva, ha a globális felmelegedéssel nem is számolunk, akkor valószínűtlen egy hólabda készítése is, nemhogy egy hetes síelés. Hacsak nem számolunk a magyar síturistákkal, akik ismerve a magyar kereseti viszonyokat, nem hiszem hogy egybe esnek a kisiskolás szülők nagy átlagával.

Mindegy is, minek hívjuk - éljenek a gyerekek! Össze lehet őket mérni, megbirkózni velük és ölünkbe ültetve verseket olvasni. Mesélhetünk a hazudós, nagyorrú Pinokkióról, meg a morcos mirren-morcogi Kisgömböcről, aki addig zabál fel mindent, amíg mérgében szét nem pukkad.
Zs. Nagy Lajos: Cirkusz

A cirkuszban egy porondon
forog Feri egy korongon,
fején csörgõsipkát csörget,
orrán, lábán labdát pörget,
perdül, fordul, mordul, kékül,
énekelni is kezd végül,
nekilát egy barna dalnak –
a nézõk lilát akarnak!

Tud õ lilát, bordót, szépet,
rózsaszínt meg halványkéket,
zöldet, sárgát, szürkét, tarkát –
megfogta a tündér sarkát!
... lám, most egy kötélen mászik,
fejen állva citerázik,
röppentyûzve hegedûzik,
menekül, bár nem is ûzik.

És hogy a másikról is szóljon a dal:
Weöres Sándor: Orbán

Alva jár az Orbán,
Tornyot visz az orrán,
Trombitások ülnek benne
Három szekér polyván,
- Hú! - trombitások
Három szekér polyván.

Fújják egyre többen,
Polyva szerteröppen,
Rémes álmot lát az Orbán
Polyva-fellegekben,
- Hú ! - rémes álmot
Polyva-fellegekben.